Úgy érezhetjük, hogy a tudomány sokkal elővigyázatosabban szűri meg a publikációit, mint a közösségi média. De ez nem biztos, hogy igaz.  Bár kompetens szakmai véleményezés nélkül semmilyen tudományos publikációt nem lehet közzé tenni, és a tudományos közlésekre vonatkozó hivatkozásokra is úgy tekintünk, mint a munka tudományos értékét és fontosságát mérő tényezők, megfigyelhető a kapcsolat a Facebookkal. Igaz, a tudományos publikációkkal ellentétben, egy-egy Facebook-posztra nem érkezik opponensi véleményezés.

Lengyel művész és a Facebook

 

A közösségi oldalon a posztok népszerűségét a potenciális olvasóközönség megosztások és „like”-ok által demokratikusan dönti el. A kutatók szerint a megosztás erősebb tetszésnyilvánítás, mint az egyszerű „like”, és sok tekintetben hasonlít a tudományos cikkek hivatkozásaihoz, hiszen, akárcsak utóbbiak, ez is újabb poszthoz köthető.

A fenti analógiát felismerve, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem fizikusai és a budapesti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a tudományos közlésekre történő hivatkozásokra és a Facebook-posztok megosztásaira vonatkozó statisztikai törvényszerűségeket kezdték vizsgálni. Az eredmények őket is meglepték: ezen törvényszerűségek hihetetlenül hasonlóak, jóllehet, a Facebook-posztok esetében semmilyen szűrést nem alkalmazunk. A grafikon itt megtekinthető.

A fizikusok kimutatták, hogy a mért statisztikai törvényszerűségek megérthetők két egyszerű hipotézis: a publikációk számának exponenciális növekedése, valamint a Bibliából ismert Máté-effektus alapján: „akinek van, annak adatik...” (vagy, ahogy itt alkalmazták: akinek több van, annak több adatik). A Plos One-ban közölt tanulmány bebizonyítja, hogy a fenti két hipotézis a tudományos közlések és a Facebook-posztok esetében egyaránt teljesül.

via GIPHY

A tudománypolitikát foglalkoztató két régi kérdés kerül új megvilágításba e tanulmány kapcsán. Az első az, hogy ha a tudományos referálási folyamatnak látszólag nincs hatása a szakmai közlések impaktjait leíró statisztikai törvényszerűségekre, nem volna-e ésszerűbb, hogy az érdekelt tudományos közösség maga becsülje fel adott publikáció tudományos értékét, hasonlóan ahhoz, ahogy a Facebook közössége is demokratikusan szelektál? A második kérdés a hivatkozások relevanciájára vonatkozik: vajon a hivatkozások közvetlenül a tudományos munka minőségét és értékét mérik, vagy, a Facebook-megosztásokhoz hasonlóan, inkább népszerűségi mutatók?

[*]

Citation:
Neda Z, Varga L, BiroTS (2017) Science and Facebook: The same popularity law! PLoS ONE 12(7): e0179656. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0179656
 

A cikk itt érhető el.

via GIPHY