WIGNER Fizikai Kutatóközpont - Sokszínű Fizika https://wigner.mta.hu/hu/rss.xml hu A világ karnyújtási távolságba került, bár ezek a karok még elég hosszúak https://wigner.mta.hu/hu/vilag-karnyujtasi-tavolsagba-kerult-bar-ezek-karok-meg-eleg-hosszuak <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">A világ karnyújtási távolságba került, bár ezek a karok még elég hosszúak</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p><img alt="neutroncsillag" data-entity-type="file" data-entity-uuid="9a3af06a-fb30-4aeb-8977-a1c6b49bedff" height="450" src="/sites/default/files/inline-images/vezeto%20kep.jpg" width="900" /></p> <p>A kutatók először figyeltek meg egy égi jelenséget gravitációshullám-detektorokkal és távcsövekkel is.</p> <p>2017. augusztus 17-én, magyar idő szerint 14:41:04-kor a LIGO és VIRGO detektorok gravitációshullám-jelet észleltek, amelynek a forrása két neutroncsillag összeütközése volt. A jelek elemzéséből a kutatók megállapították, hogy az ütközés résztvevői körülbelül 1,2 és 1,5 naptömegűek lehettek.</p> <p>Az észlelés több rekordot is megdöntött, hiszen 130 millió fényéves becsült távolságával ez az eddigi legközelebbi észlelt gravitációshullám-forrás, egyúttal résztvevőinek tömege is jóval (egy nagyságrenddel) kisebb, mint az eddig észlelt összeütközésekben szereplő fekete lyukaké.</p> <p><img alt="Összeolvad" data-entity-type="file" data-entity-uuid="1a7b2dce-12c8-493b-b860-dab901b9abc9" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/%C3%B6sszeolvad%C3%A1s.gif" width="900" /></p> <p> </p> <p><strong>Sűrű táncrend nehéz elemekkel</strong></p> <p>A neutroncsillagokról érdemes tudni, hogy igen kicsiny, nagyjából 20 kilométer átmérőjű, elképesztően sűrű égitestek – ha valamiképp módunk lenne egyetlen teáskanálnyi mintát venni anyagukból, ez körülbelül egymilliárd tonnát nyomna.</p> <p>A gravitációshullám-detektorok által észlelt jelek akkor keletkeztek, amikor két neutroncsillag nagyjából 300 kilométerre megközelítette egymást, és egyre gyorsulva, spirális pályán összeütköztek. Ez a “tánc” nagyjából 100 másodpercig keltett olyan jeleket, amelyeket a földi gravitációshullám-obszervatóriumok érzékelni tudtak – ellentétben a korábban megfigyelt, jóval nagyobb tömegű fekete lyukak összeolvadásának néhány tizedmásodperces jelével.</p> <p>A gravitációs hullámok után 2 másodperccel ért el hozzánk az ütközés nyomán felszabadult gammasugárzás, ezt észlelte is a Fermi-űrtávcső. Ez a késés tökéletesen megfelelt a modelleknek (tehát ugyanennyi lehetett a különbség a jelek keletkezésénél is), így Einstein egy újabb jóslata igazolódott be: a gravitációs hullámok valóban fénysebességgel terjednek.</p> <p>A gravitációs hullámok és a gammasugarak detektálása után is maradt még izgalmas észlelnivaló, ugyanis az ütköző neutroncsillagok környezetében maradó anyag az elektromágneses spektrum számos hullámhosszán sugároz, a röntgentől a rádióhullámokig.</p> <p>Ezekből a későbbi mérésekből a csillagászok különféle nehéz elemek, így arany és ólom jelenlétét mutatták ki. Így tehát bizonyossá vált, hogy legalábbis részben ilyen ütközések hozhatták létre és szórhatták szét az űrben a vasnál nehezebb kémiai elemeket.</p> <p><img alt="Hang" data-entity-type="file" data-entity-uuid="1e3ce813-433f-49a3-b6f4-5844a2052bd7" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/hang.gif" width="900" /></p> <p> </p> <p><strong>Honnan érkezhetett a jel?</strong></p> <p>A két LIGO detektor adatai alapján a neutroncsillagok helyzetét 190 négyzetfoknyi területre sikerült behatárolni (ez telihold területének kb. 950-szerese). Azonban az Olaszországban immár működő Virgo detektor adataival a gravitációs hullám forrásának helyzetét tovább lehetett pontosítani. Így 28 négyzetfokra, tehát az eredeti terület 14,7%-ra sikerült redukálni azt a területet, ahonnan a gravitációs hullámok elindulhattak.</p> <p><img alt="Égi források" data-entity-type="file" data-entity-uuid="787f7ff9-4b4a-41ed-9fc4-a7386f5aacd2" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/a%20forr%C3%A1sok%20%C3%A9gi%20ter%C3%BCletei.png" width="900" /></p> <p> </p> <p>A következő szimulációban a forrás meghatározásának a folyamatát láthatjuk. Előbb a két amerikai detektor érzékenységi helyeit látjuk, a sötét foltok a vakfoltjaikat mutatják, majd az európai Virgo érzékenységi területét, itt is látszik a VIRGO vakfoltja is, a sötét terület. Majd a két LIGO detektor forrás leszűkítése egy síkra, majd két kisebb területre, s végül láthatjuk a pontosítást és a bemérést,  a VIRGO vakfoltjának a segítségével.</p> <p alaign="center"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/L2j6xmQRrUg" width="560"></iframe></p> <p> </p> <p><strong>Csapatmunka</strong></p> <p>A LIGO-VIRGO együttműködésben közel 1500 fő dolgozik szerte a világon. A részfeladatok megoszlanak a kutatócsoportok között, akik a detektorokat, az adatok kiértékeléseit, az adatok ellenőrzését, feldolgozását közösen végzik, és így jöhetett létre az az eredmény, amely új távlatokat nyitott a csillagászatban.</p> <p><strong>Kezdődhet a többcsatornás csillagászat korszaka?</strong></p> <p>Azzal, hogy a neutroncsillagok ütközésekor nemcsak elektromágneses, hanem gravitációs hullámok is keletkeznek, azt jelenti, hogy egyazon eseményről két fizikailag teljesen különböző méréssel is információhoz juthatunk. Eddig minden információ, amit a világegyetem távoli területeiről szereztünk, az elektromágneses sugárzás valamilyen formájában jutott el hozzánk.</p> <p>Ezért örültek különösen a csillagászok annak, hogy a Fermi-űrtávcső 2 másodperccel a gravitációs hullámok érkezése után egy gyenge, rövid gammakitörést észlelt</p> <p>A gravitációs és az elektromágneses jelek forrásának helye, ideje és jellege lényegében kizárja, hogy két különálló eseményből származnának. Így kimondható, hogy e megfigyeléssel megszületett a többcsatornás csillagászat, amelyben egy forrás észlelése több információhordozó megfigyelésével történik.</p> <p><img alt="Csillagok" data-entity-type="file" data-entity-uuid="997c68a0-99cf-4b26-a31b-b650df14c171" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/Mass_plot_black_no_gap.jpg" width="900" /></p> <p> </p> <p><strong>Milyen titkokat fednek fel a gravitációs hullámok a neutroncsillagokról?</strong></p> <p>„Az univerzum így  tulajdonképpen  egy természetes részecskeütköztető. Így összeért a két tudomány terület, amelyek segítségével a kollégáink próbálják megfejteni a világ titkait.” –nyilatkozta  Vasúth Mátyás az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunnkatársa.</p> <p>A neutroncsillagok összeolvadását lényegesen több tényező jellemzi, mint a fekete lyukakét . Míg mindkét esetben , a feketelyukak és a neutroncsillagok összeolvadását is a kezdeti, egymás körüli spirálozás a testek tömege és forgása határozza meg a kisugárzott gravitációs hullámokat, a neutroncsillagok belső szerkezetének jellemzői akkor válnak fontossá, amikor a testek már nagyon közel kerültek egymáshoz.</p> <p>Az árapályerők hatására  ekkora már az egyik neutroncsillag erős gravitációs terében a másik neutroncsillag már deformálódik, alakja el kezd változni. Ez a hatás  és változás a gravitációs hullámokkal megfigyelhető, és ennek jellemzőit a gravitációs hullámban a neutroncsillagok összetétele, állapotegyenlete határozza meg.</p> <p>Így következtethetünk a gravitációs hullámokból a neutron csillagok  anyagi összetételére, és a bennük lejátszódó nagy energiás viselkedésekre is, amiket eddig az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont munkatársai a CERN-ben is kutattak.</p> <p>„Ezzel új  fejezet nyílik a fizikában. Ezzel a sokcsatornás  megfigyelési módszerrel (gravitációs hullámok+távcsöves megfigyelés) lehetőség nyílik a neutron csillagok anyagának  a vizsgálatára is. Kollégáink már  évtizedek óta  kutatják a neutroncsillagokat.  Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont  munkatársai eddig a  világ  legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában is, a CERN-ben is vizsgálták az anyag viselkedését nagy  energiákon  atomok ütközésének  segítségével, de most egy nagyobb laboratórium kerül a kezükbe ezzel a felfedezéssel. Az univerzumban kicsit nagyobb ütközések vannak: közel 10 km sugarú neutroncsillagok ütköznek. „- nyilatkozta Vasúth Mátyás, az MTA WIGNER FK tudományos főmunkatársa.</p> <p>„Bár a részecskegyorsítók ütközéseiben tesztelhetjük a nagy hőmérsékletű (úgynevezett kvark-gluon ) plazmát,amely a Világegyetem születésekor is jelen volt, sajnos ugyanennek az anyagnak az extrém sűrű hideg változatát (fázisát) még nem tudjuk laboratóriumi körülmények között előállítani. Azt feltételezzük, hogy a jelenkori Univerzumban egyedül az úgynevezett kompakt csillagokban találhatjuk ezt meg.”-vette át a szót Barnaföldi Gergely Gábor az MTA Wigner FK Nehézionfizika Kutatócsoportjának vezetője.</p> <p>„A neutroncsillagokról ezidáig csak elektromágneses hullámok révén kaphattunk információt rádiótávcsövek és röntgenteleszkópok segítségével. A mostani GW170817 felfedezés azért mérföldkő a tudományterületen, mert a gravitációs hullámok által egy új módszerrel is vizsgálhatóvá váltak a neutroncsillagok. Emellett további különlegesség, hogy a gravitációs méréssel párhuzamosan elektromágneses mérésekkel is összekapcsolható volt a jel. Ezen információk összehangolása és kalibrálása óriási előrelépést hozhat a kompakt csillagok belső szerkezetének kutatásában” –folytatta a kutató.</p> <p> </p> <p><strong>Több információ a neutroncsillagokból</strong></p> <p>Míg fekete lyukak ütközésekor nem tudjuk milyen a fekete lyuk eseményhorizontján belül az anyag szerkezete, addig a kisebb, 1-2 naptömeggel rendelkező neutroncsillagok esetében igen. Az anyag ezen állapotaira léteznek magfizikai modellek. Ezek mikroszkopikus tulajdonságait meghatározzák a neutroncsillagok megfigyelhető paraméterei. A dologban az a fantasztikus, hogy egy 10 km sugarú és több naptömegű neutroncsillag mérete és tömege alapján következtetni lehet arra, hogy mi történik szubatomi skálákon -- tették hozzá a kutatók.<br /><br /><strong>Háttér:</strong></p> <p>A kompakt csillagokat az őket felépítő részecskék alapján osztályozzuk, ami szerint lehet neutroncsillag, kvarkcsillag vagy kvark-hibrid csillag. Jelenleg csak ezen égi objektumok vizsgálatával tudjuk ezt az extrém sűrű anyagi állapotot vizsgálni. <a href="http://nuklearis.hu/nukleon /neutroncsillagok-vilagegyetem-legnagyobb-atommagjai ">A neutroncsillagok kutatása </a>nem újkeletű -- mondja Barnaföldi. Az ötlet Walter Baade és Fritz Zwicky 1938-as elméleti cikkében jelent meg először. Ezt támogatta meg az extrém gyorsan forgó pulzárok felfedezése 1967-ben (Joycelin Bell), valamint a később, Russell A. Hulse és Joseph H. Taylor által mefigyel kettős pulzár, később Nobel díjjal jutalmazott mérése (1993).<br /><br /> Az MTA Wigner FK a neutroncsillagok vizsgálatában több oldalról is részt vesz. Egyrészt tagja a gravitációs hullámokat vizsgáló LIGO és VIRGO kollaborációknak, másrészt <a href="https://compstar.uni-frankfurt.de/">NewCompStar EU COST</a> és hamaronsa induló <a href="(http://www.cost.eu/COST_ Actions/ca/CA16214">PHAROS</a> akciópályázatok tagjaként új térelméleti és gravitációs módszerekkel vizsgálják a neutroncsillag-belső anyagát. E pályázatokban Barnaföldi Gergely Gábor és Vasúth Mátyás képviseli hazánkat együttműködve az ELTE kutatóival: Jakovác Antallal és Forgács-Dajka Emesével. A kutatásokban több fiatal kutató is részt vesz, így Barta Dániel, Karsai Szilvia, Kacskovics Balázs, Pósfay Péter és Somali Ábel László.</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">h, 10/16/2017 - 17:21</span> <div class="field field--name-field-csatolmany field--type-file field--label-above"> <div class="field__label">Csatolmány</div> <div class="field__items"> <div class="field__item"> <span class="file file--mime-application-pdf file--application-pdf"> <a href="https://wigner.mta.hu/sites/default/files/2017-10/8_2_185_Karsai.pdf" type="application/pdf; length=371228" title="8_2_185_Karsai.pdf">Neutroncsillagok – a világegyetem legnagyobb atommagjai - cikk</a></span> </div> </div> </div> Mon, 16 Oct 2017 15:21:15 +0000 Werovszky Veronika 768 at https://wigner.mta.hu Asztronautikai díjban részesültek űrkutatóink https://wigner.mta.hu/hu/asztronautikai-dijban-reszesultek-urkutatoink <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Asztronautikai díjban részesültek űrkutatóink</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><img alt="gratulálás" data-entity-type="file" data-entity-uuid="9ed347b8-6de2-4b0f-8e05-082acb07d172" height="380" src="/sites/default/files/inline-images/gratu.png" width="900" class="align-center" /><p>Nagy Ernő emlékéremmel tüntették ki ismeretterjesztő tevékenységéért Vizi Pál Gábor munkatársunkat, dr. Nagy János Zoltán munkatársunknak pedig Fonó Albert emlékplakettet adományoztak az asztronautika terén végzett több évtizedes munkásságáért október 4-én, az „Űrkutatás Napján”. A díjakat a Magyar Asztronautikai Társaság adományozta a Magyar Tudományos Akadémián  rendezett éves konferenciáján.  </p> <p> </p> <p class="text-align-center">Gratulálunk!</p> <img alt="plakett" data-entity-type="file" data-entity-uuid="2c1ca022-109e-4d88-8b41-4ff5f27a9ae9" height="250" src="/sites/default/files/inline-images/IMG_20171010_110431NagyJanosZoltanFonoAlbertViziPalGaborNagyErnoDijak%281%29.png" width="400" class="align-center" /><p> </p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">cs, 10/12/2017 - 14:55</span> Thu, 12 Oct 2017 12:55:00 +0000 Werovszky Veronika 767 at https://wigner.mta.hu Kipróbáltuk az európai röntgenlézert https://wigner.mta.hu/hu/kiprobaltuk-az-europai-rontgenlezert <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Kipróbáltuk az európai röntgenlézert</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><img alt="XFEL" data-entity-type="file" data-entity-uuid="1b8c69cb-26b9-4857-9e68-13fbf2e4edab" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/2017-08-29_XFEL_Laserbeams_Drohne_28.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>Elindult a világ legerősebb röntgenlézere Hamburgban, <a href="https://wigner.mta.hu/hu/beinditottak-vilag-legerosebb-lezeret">ahogy korábban is beszámoltunk róla.</a> Az <a href="https://www.xfel.eu/">európai XFEL</a>-nek (European X-ray free-electron laser-nek) Magyarország is tagja. Az európai lézer nagyon gyakori és fényes ultrarövid röntgenimpulzusaival új lehetőségeket kínál a mikrovilág vizsgálatában és áttörést hozhat a fizika, a kémia, és a biológia számos területén.</p> <img alt="xfel2" data-entity-type="file" data-entity-uuid="9caa26ed-2997-42e2-abd1-ce02c5f77b10" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/european-xfel-site-schenefeld-xhq-xhexp1.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>A lézerrel végzett legelső felhasználói kísérletnél „lendületes” kollégáink is jelen voltak.</p> <img alt="Kollegaink" data-entity-type="file" data-entity-uuid="c043b66a-5966-4fe0-abbe-55e74cbc9130" height="500" src="/sites/default/files/inline-images/IMG_9979s.jpg" width="900" class="align-center" /><p class="text-align-center">A képen balról jobbra: Vankó György, Woiciech Gawelda, Németh Zoltán látható</p> <p><strong>Mit kell tudni az európai röntgenlézerről?</strong></p> <p>A lézer egy 3,4 km hosszú komplexumban helyezkedik el, 40 méterrel a föld alatt. A videó az XFEL alagútjának egészét bemutatja, szemlélteti az elektronnyaláb, és az ebből képződő lézernyaláb útját, ill. az út végén a két elkészült kísérleti állomást, ahol a kutatók a lézert felhasználják a kísérleteikhez.</p> <p align="center"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/t4AojiiR52I" width="560"></iframe></p> <p class="text-align-center"> </p> <p>A lézer  27 ezer villanást fog produkálni másodpercenként. A kísérletek szempontjából ez olyan mintha a fényképezőgépünk másodpercenként 27 ezer képet készítene.</p> <img alt="Fényképezés" data-entity-type="file" data-entity-uuid="d63a01e3-f746-494c-9a09-cc386f9ee07c" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/Femtochemistry-illustration.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>Ezek a villanások azonban időben nem teljesen egyenletesen történnek, hanem 10 darab 2700-as sorozatban, melyek rögzítéséhez már 4,5 Mfps-os, azaz másodpercenként 4,5 millió képet rögzíteni tudó berendezések kellenek. A dolgokat tovább komplikálja, hogy az XFEL a hagyományos röntgenforrásoknál egymilliárdszor fényesebb röntgenfelvillanást állít elő, így a „kamerák” dinamikai tartományának is nagynak kell lennie, tehát egyformán jól kell detektálniuk a nagyon kevés és nagyon sok fényt is.</p> <p>Az XFEL bemutatása a Deutsche Welle-n:</p> <p align="center"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="506" src="https://www.youtube.com/embed/Olr0t73QTPM" width="900"></iframe></p> <p> </p> <p>Németh Zoltán és Vankó György, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont „Lendület” Femtoszekundumos Spektroszkópiai Kutatócsoportjának tagjai a stanfordi és a japán röntgenlézereknek tapasztalt felhasználóiként kapcsolódtak be az elsők között az európai XFEL-nél végezett  kísérletekbe:</p> <p>„Feltettük Magyarországot az XFEL térképére; képletesen, de szó szerint is.”-mesélte Németh Zoltán.</p> <img alt="Térkép" data-entity-type="file" data-entity-uuid="92bcaeeb-74c7-48e8-9c19-99b226c02bf8" height="550" src="/sites/default/files/inline-images/20170913_161257.jpg" width="900" class="align-center" /><p class="text-align-center">Vankó György és Németh Zoltán</p> <p>„A European XFEL FXE-berendezésénél ugyanis van egy térkép, amin a felhasználók gombostűvel megjelölik, honnan jöttek, és a tű fején lévő gyöngy színe jelzi, hány felhasználó járt már ott az adott helyről. Magyarországot így most a két főnek megfelelő piros fejű gombostű jelzi.</p> <img alt="térkép2" data-entity-type="file" data-entity-uuid="b8921277-8a71-4a65-9baf-9dbc4a4a8a35" height="560" src="/sites/default/files/inline-images/20170918_152020s.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p> </p> <p>A kutatók az FXE mérőállomáson tervezett tipikus kísérletekben először optikai fénnyel gerjesztenek molekulákat, hogy azután azokat röntgensugárzásra épülő technikákkal vizsgálhassák. Ezen technikák a molekulák szerkezetét és tulajdonságait is feltárják az átalakulásuk közben, az átalakulásuk időskáláján. Ehhez a vizsgálathoz igen rövid és fényes felvillanások szükségesek, amelyeket a röntgenforrások közül csak az XFEL-ek tudnak szolgáltatni.</p> <img alt="vankó" data-entity-type="file" data-entity-uuid="e4ba7e8a-b6d5-4561-9bc6-6e7db64c2cd7" height="550" src="/sites/default/files/inline-images/20170915_122706_s_0.jpg" width="900" class="align-center" /><p class="text-align-center">A spektrométer árnyékolásán  dolgozik munkatársunk</p> <p>„A molekulák átalakulásainak pontos részleteinek feltárásával, később megértésével lehetővé válhat hatékony molekuláris eszközök vagy fényhasznosító rendszerek, gyógyszerek tervezése is. – modta Vankó György  csoportvezető. –</p> <p> „Ilyen vizsgálatokat itthon ultragyors lézerekkel ugyan végzünk az MTA Lendület-programjának támogatásával, ill. a Széchenyi 2020 programbéli VEKOP-projekt keretében, ám a femtoszekundumos röntgenes szondák alkalmazása gazdag kiegészítő információkat szolgáltat a molekulák mágnesezettségéről, atomi szerkezetéről.”- folytatta a kutató.</p> <p>Az XFEL első kísérleteinél a vadonatúj berendezéseket először fel kellett éleszteni és tesztelni is kellett. Ehhez a két magyar kutató a kedvenc molekulájukat használta, amely nem más, mint egy vasvegyület. Ezen vasvegyület a molekuláris kapcsolóknak egy modellvegyülete. A tesztelés során a kutatók ezt a vasvegyületet, molekulát fénnyel kapcsolták át egy másik mágneses állapotába, hogy ellenőrizhessék, megfelelően változott-e az állapota,  működött-e a kísérlet.</p> <p>„Az Európai XFEL-ben nagyon gyorsan jönnek egymás után a röntgenimpulzusok, és kérdéses volt, hogy nem ionizálódik-e vagy károsodik-e a minta. A röntgennyalábot és a látható lézert például úgy hoztuk átfedésbe, hogy először egy vékony acéllemezt helyeztünk a mintapozícióba, amit a röntgennyaláb szinte azonnal átfúrt ez is mutatja a nyaláb intenzitását.Az így keletkezett lyukon átvezetve a látható lézert sikerült a nyalábok térbeli átfedését elérni. A molekulákat tartalmazó oldatot ugyan átspricceltük a nyalábon egy szivattyúval, azonban az XFEL paraméterei miatt ugyanazt a mintaterületet egymás után tízszer is eltalálta a röntgen- és a lézernyaláb is. Ennek ellenére nem tapasztaltuk a kísérlet során a molekulák ionizációját, vagy egyéb kémiai átalakulását, azaz roncsolódását.”-mondta Vankó György</p> <img alt="xfel5" data-entity-type="file" data-entity-uuid="118261b3-a429-40f5-b9dd-8d6637941112" height="700" src="/sites/default/files/inline-images/IMG_0012s_0.jpg" width="900" class="align-center" /><p class="text-align-center">Németh Zoltán a mintakörnyezeten dolgozik</p> <p>„Izgalmas kísérlet volt, ezért dolgozom, hogy ilyen méréseket végezhessek. Az XFEL-ek röntgenfotonjainak nincs párja, ugyanis azok segítenek feltárni az anyag átalakulásának az alkimisták óta keresett titkait.” – mondta Németh Zoltán.</p> <p>A magyar csapat egy hétig tartózkodott Hamburgban, két amerikai, egy japán, egy német kollégájukkal együtt mértek a helyi kutatócsoport kb. egy tucat aktív tagjával együtt.</p> <img alt="elso felhasználok" data-entity-type="file" data-entity-uuid="31be876f-2f6f-4346-b643-2cf91f911cc6" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/elso%20felhaszn%C3%A1lok.jpg" width="900" class="align-center" /><p class="text-align-center">Az első felhasználók az XFEL-ben</p> <p>Az XFEL nem csupán a molekuláris eszközök kifejlesztésében segíthet, de a segítségével a kutatók nagy hatékonysággal tárhatják fel a vírusok és sejtek molekuláris összetételét, háromdimenziós képeket készíthetnek a nanoszféráról, lefilmezhetik a kémiai reakciókat és tanulmányozhatják a bolygók mélyében lezajló folyamatokat is.</p> <p>A röntgenlézer létrehozásában 11 ország - Dánia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Svédország és Szlovákia vett részt.</p> <p>Virtuális túra az XFEL-ben: <a href="http://winweb.desy.de/pr/Virtueller_Rundgang/xfel/index.html">http://winweb.desy.de/pr/Virtueller_Rundgang/xfel/index.html</a></p> <p> </p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">h, 10/09/2017 - 10:37</span> Mon, 09 Oct 2017 08:37:23 +0000 Werovszky Veronika 764 at https://wigner.mta.hu Egy lépés a világ legkisebb koaxiális kábele felé https://wigner.mta.hu/hu/egy-lepes-vilag-legkisebb-koaxialis-kabele-fele <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Egy lépés a világ legkisebb koaxiális kábele felé</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p> </p> <p class="text-align-justify">Egy szigetelt  kábel, nano méretben, amelyben optikai spektroszkópiával nyomon követhetőek a kémiai folyamatok, Angliában fejlesztették, az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpontban tesztelik.</p> <p class="text-align-justify">A különleges koaxiális nanoszerkezetet a kutatók szén és bórnitrid nanocsövekből hozták létre.</p> <p>A szén nanocsövek  gyakran emlegetett lehetséges alkalmazása a nanoelektronikai eszközökbe való beépítésük. Az ehhez vezető úton fontos lépést jelenthet azon angol-magyar együttműködésben született munka, melynek során bórnitrid nanocsövek belsejében sikerült szén nanocsöveket növeszteniük a kutatóknak. A szén nanocsövek bór-nitridben való növesztésével a kutatók  külső szigetelő rétegben (bór-nitrid) növesztettek vezető réteget (szén), nano tartományban, tulajdonképpen egy nano árnyékolt  „kábelt” létrehozva ezzel, mely koaxiális kábelek alapja lehet.</p> <img alt="BÓRNITRID" data-entity-type="file" data-entity-uuid="1c363f19-9f80-4a9e-bc14-3531e09de35d" src="/sites/default/files/inline-images/%C3%A1taluk%C3%A1l%C3%A1s_0.jpg" class="align-center" /><p align="left" style="text-align:left"> </p> <p> A növesztett "kábelek" hossza még csupán néhány tíz nanométernyi, azonban bórnitridből és szénből is külön-külön már több centiméter hosszú csövek is előállíthatóak, így a kutatók reményei szerint növelhető a kombinált cső hossza is.</p> <p>Miután a bórnitrid nanocsövet eddig is használták nanokémcsőnek és nanokontérnek is, szilárdsága és erőssége miatt, érdemesnek találta néhány kutató kipróbálni, hogy  növeszthető-e benne esetleg szén nanocső is. A szóban forgó kutatók az angliai Nottinghami Egyetemen dolgoznak, Andrei N. Khlobystov kutatócsoportjában. A kutatócsoport a kísérlete során tiszta szénből álló molekulákat, egészen pontosan C60 fulleréneket töltött a bór-nitrid nanocsövekbe, majd felhevítette azokat, és így létrejöttek a szén nanocsövek a bór-nitrid nanocsövek belsejében.</p> <p>Ezután az angol kutatók a létrehozott nanocsöveket Magyarországra küldték, az MTA Wigner Fizikai Kutatóköpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetébe, Kamarás Katalin kutatócsoportjához, hogy ők is megvizsgálják, és jellemezzék őket</p> <p>Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén a kutatók a bórnitrid-csőbe zárt fullerénmolekulák fázisátalakulásait és a belső nanocső kialakulását speciális spektroszkópiai módszerekkel figyelték meg és követték nyomon. A kutatók azt figyelték meg, hogy a  bórnitridbe zárt molekulák még egy nem várt, speciális effektust is mutatnak: sokkal gyengébb kölcsönhatás köti a molekulákat a bórnitrid cső belsejébe, mint általában a szén nanocsövekbe, így a molekulák könnyebben eltávolíthatóak a bór-nitrid nanocsövekből. Olyan alkalmazásokhoz, ahol a nanocsöveket molekulák szállítására kívánják használni (pl. gyógyszertranszport az emberi szervezetben) ez kulcsfontosságú tulajdonság lehet a későbbiekben.</p> <figure role="group" class="caption caption-img align-center"><img alt="magyar csapat" data-entity-type="file" data-entity-uuid="3e5663dd-52f2-49aa-ad07-4c1197de8ae5" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/Csoport201710-1_0.jpg" width="900" /><figcaption>Kamarás Katalin kutatócsoportja az MTA Wigner Fizikai Kutatóköpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetében</figcaption></figure><p> </p> <p>A bórnitrid nanocső további előnyös tulajdonsága, hogy átlátszó, így a benne lejátszódó kémiai reakciók optikai spektroszkópiával is nyomon követhetők, hiszen a kutatók által használt fény  így "belelát" a nanocsövek belsejébe is.</p> <p>A csillebérci  megfigyelésekkel párhuzamosan Angliában is végeztek vizsgálatokat: közvetlen szerkezetvizsgálati módszerrel, transzmissziós elektronmikroszkópiával figyelték meg a notthinghami kutatók az átalakulásokat a molekulák szintjén.</p> <p>A két csoport közös munkájának eredménye az új anyagokhoz vezető út felderítése a szerkezettől az elektromos tulajdonságokig, mely nem csupán alapkutatási szempontokból fontos, de további alkalmazott nanotechnológiai eszközök kifejlesztéséhez is vezetni fog reményeik szerint.</p> <p> </p> <p><strong>Az MTA WIGNER FK Kutatócsoportja</strong></p> <p>Az MTA Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetében, Kamarás Katalin akadémikus kutatócsoportjában 2004 óta foglalkoznak nanocsövekkel és a belőlük előállítható bonyolultabb szerkezetekkel. A kutatócsoport nottinghami kutatókkal való együttműködése már több sikeres közös publikációt is eredményezett.</p> <p>Az erről a munkáról szóló publikáció a Small Methods folyóirat szeptemberi számában jelent meg, ahol kiemelt formában, címlapon is szerepelt. A Small Methods a Wiley kiadó új, kifejezetten nano- és mikroszerkezetek új előállítási módszereivel foglalkozó lapja.</p> <p>Az eredményről beszámoló cikk:</p> <p><a href="http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/smtd.201700184/abstract">http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/smtd.201700184/abstract</a></p> <p>A Nottinghami Egyetem közleménye az eredményről:</p> <p><a href="http://www.nottingham.ac.uk/news/pressreleases/2017/august/reactions-in-tiny-containers-%E2%80%93-towards-the-world%27s-smallest-coaxial-cable.aspx">http://www.nottingham.ac.uk/news/pressreleases/2017/august/reactions-in-tiny-containers-%E2%80%93-towards-the-world%27s-smallest-coaxial-cable.aspx</a></p> <p>Kamarás Katalin honlapja: <a href="http://www.szfki.hu/~kamaras/">http://www.szfki.hu/~kamaras/</a></p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">sze, 10/04/2017 - 12:02</span> Wed, 04 Oct 2017 10:02:15 +0000 Werovszky Veronika 763 at https://wigner.mta.hu Gravitációs hullámok megfigyeléséért járt az idei fizikai Nobel-díj https://wigner.mta.hu/hu/gravitacios-hullamok-megfigyeleseert-jart-az-idei-fizikai-nobel-dij <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Gravitációs hullámok megfigyeléséért járt az idei fizikai Nobel-díj</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p><img alt="Nyerők" data-entity-type="file" data-entity-uuid="1f7671f7-2aaa-406c-87b7-075f90e42c25" height="450" src="/sites/default/files/inline-images/h%C3%A1rom%20ember.jpg" width="900" /></p> <p> </p> <p>Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont ezúton gratulál a 2017-es fizikai Nobel-díj nyerteseinek:</p> <p>Rainer Weiss-nek, Barry C. Barish-nek, és Kip S. Thorne-nak, akik</p> <p>„A LIGO detektor megépítésében való szerepükért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért” kapták meg a Nobel-díjat.</p> <p>A díjazottak a LIGO-VIRGO együttműködés tagjai.</p> <p>A Nobel-díj bizottság hivatalos sajtóanyaga <a href="https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2017/press.html">itt </a>olvasható.</p> <p> </p> <p align="center"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="472" src="https://www.youtube.com/embed/FlDtXIBrAYE" width="900"></iframe></p> <p> </p> <p>Háttéranyag:</p> <p>A gravitációs hullámok detektálását a LIGO-VIRGO amerikai-európai kollaboráció 2015-től végzi. Az advanced LIGO detektort 2015-ben, az advanced VIRGO detektort 2017-ben kapcsolták be. (Az első generációs detektorok, az amerikai 2002-től, az  európai 2003-tól 2011-ig működtek, azonban ezeknek még  nem  sikerült közvetlenül megfigyelni  a gravitációs hullámokat.)</p> <p>A LIGO-VIRGO kollaborációnak az első detektálását a LIGO végezte 2015 szeptember 14-én.</p> <p>A LIGO-VIRGO kollaboráció LIGO-s első gravitációshullám észlelésének adatainak  feldoglozásában a VIRGO is részt vett, a felfedezést a LIGO-VIRGO kollaboráció jegyzi.</p> <p>Magyarországon a LIGO-VIRGO együttműködésben a LIGO-val az ELTE és Szegedi Tudományegyetem, a VIRGO-val az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont működik együtt, így a két intézet között Magyarországon belül is jó együttműködés van.</p> <p> </p> <p>A LIGO-ról:</p> <p>A LIGO-t az <a href="https://www.nsf.gov/"> NSF</a> támogatja és a <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37239&amp;Action=Follow+Link">Caltech</a> , valamint az <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37240&amp;Action=Follow+Link">MIT</a> egyetemek működtetik. Ez a két egyetem dolgozta ki a terveket és építette fel a detektort. A fejlesztett LIGO detektorok pénzügyi támogatását az NSF Németországgal közösen (<a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37238&amp;Action=Follow+Link">Max Planck Society</a>) biztosította, Anglia (<a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37237&amp;Action=Follow+Link">Science and Technology Facilities Council</a>) és Ausztrália (<a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37236&amp;Action=Follow+Link">Australian Research Council</a>) pedig jelentős kötelezettségvállalásokkal és hozzájárulásokkal segítette a projektet. A világ minden tájáról több mint 1200 kutató vesz rész a LIGO tudományos együttműködésben, amely magába foglalja a GEO kollaborációt is. A további partnerek listája megtalálható a <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37231&amp;Action=Follow+Link">http://ligo.org/partners.php</a> oldalon.</p> <p> </p> <p>A VIRGO-ról: több mint 280 fizikus és mérnök alkotja 20 európai kutatócsoportból: hat a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) intézetéből Franciaországból, nyolc az Istituto Nazionale di Fisica Nucleare (INFN) intézetéből Olaszországból, kettő a Nikhef intézetből Hollandiából, egy az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból Magyarországon, a POLGRAV csoport Lengyelországból, a valenciai csoport Spanyolországból és az Európai Gravitációs Obszervatórium(EGO).</p> <p> </p> <p>AZ MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpontban évtizedek óta folyik gravitációshullám-kutatás. A 2000-es évek elejétől intézetünk tagja az Európai Gravitációs Obszervatóriumot üzemeltető tudományos közösségnek. Az MTA WIGNER FK 2010-ben csatlakozott a VIRGO tudományos együttműködéshez, amely egy lézerinterferometrikus gra­vi­tá­ci­óshullám-detektort üzemeltet a Pisa melletti Cascina városában.</p> <p>Az MTA WIGNER FK Gravitációfizikai kutatócsoportól:</p> <p>Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont a LIGO-VIRGO együttműködésen belül az európai VIRGO együttműködéshez csatlakozott. A kutatóintézeten belül a Gravitációfizikai csoport dolgozik együtt a VIRGO-val, A csoport elméleti kutatásokat és kísérleteket is végez (a Mátrai Gravitációs és Geofizikai Laboratóriumban). Részt vesz az adatelemzéshez használt számítástechnikai eljárások és algoritmusok fejlesztésében, a grafikus processzorok, GPU-k alkalmazásában. Ezek célja az elemzések gyorsítása. A csoport többnyire excentrikus pályán mozgó kettőscsillagok jelein dolgozik, azt vizsgálva, hogy a kettősök forgása hogyan befolyásolja a jel alakját.</p> <p>A csoport részt vesz még az általános, forgó és elnyújtott pályán mozgó fekete lyukak mozgásának és hullámforma-jóslatainak fejlesztésében. Ezek a paraméterek a detektorok érzékenységének növekedésével pontosan meghatározhatóvá válnak. Az összeolvadó, nagy tömegű csillagok jeleinek keresésében, valamint a eredményeket ellenőrző csoportok munkájában is közreműködnek.</p> <p>Az európai VIRGO és az amerikai LIGO gravitációshullám-detektor páros (utóbbit a <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37239&amp;Action=Follow+Link">Caltech</a> , és az <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37240&amp;Action=Follow+Link">MIT</a> működteti) 2007-ben kötött megállapodást az adatok megosztásáról, a közös adatelemzésekről, és az eredmények közös publikálásáról.</p> <p> </p> <p>Az Élet és Tudomány cikke kollégánkkal a Gravitációshullám-kutatásról Európában:</p> <p><a href="http://www.eletestudomany.hu/gravitacioshullam-kutatas_europaban">http://www.eletestudomany.hu/gravitacioshullam-kutatas_europaban</a></p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">k, 10/03/2017 - 12:19</span> Tue, 03 Oct 2017 10:19:23 +0000 Werovszky Veronika 759 at https://wigner.mta.hu A FIZIKAI NOBEL-DÍJ BEJELENTÉSE https://wigner.mta.hu/hu/fizikai-nobel-dij-bejelentese <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">A FIZIKAI NOBEL-DÍJ BEJELENTÉSE</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>A FIZIKAI NOBEL-DÍJ BEJELENTÉSE ÉLŐBEN 11:45-TŐL</p> <p><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/FrutdQ5YCvs" width="560"></iframe></p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">k, 10/03/2017 - 10:24</span> Tue, 03 Oct 2017 08:24:11 +0000 Werovszky Veronika 758 at https://wigner.mta.hu MEGVAN AZ ELSŐ EURÓPÁBAN IS ÉSZLELT GRAVITÁCIÓS HULLÁM https://wigner.mta.hu/hu/megvan-az-elso-europaban-eszlelt-gravitacios-hullam <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">MEGVAN AZ ELSŐ EURÓPÁBAN IS ÉSZLELT GRAVITÁCIÓS HULLÁM</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><img alt="fekte_lyuk" data-entity-type="file" data-entity-uuid="e1a7d7fe-b0b0-4383-b7ef-8e51665df7f2" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/three_skymaps_fekete.png" width="900" class="align-center" /><p class="text-align-justify"> </p> <p class="text-align-justify">A LIGO-VIRGO nemzetközi gravitációshullám-mérőhálózat bejelentette az első, három mérőhálózat által egyszerre észlelt gravitációshullám megfigyelését.</p> <p>Ez a mérés azért különleges, mert most először a Pisa melletti, európai együttműködésben üzemeltetett VIRGO is észlelte a gravitációs hullámot a két amerikai detektor mellett. Így az európai detektor mérésekbe való bekapcsolódásával lehetővé vált a gravitációs hullámforrások helyzeteinek sokkal pontosabb meghatározása, és a gravitációs hullámok polarizációs állapotainak vizsgálata is.</p> <p>A két LIGO (Lézer Interferometrikus Gravitációshullám Obszervatórium) detektor Livingstonban (Louisiana, USA) és Hanfordban (Washington, USA) található, a Virgo detektor az Európai Gravitációs Obszervatórium (EGO) területén Cascinában, Pisa mellett (Olaszország).</p> <p style="margin-top:0cm; margin-right:-.05pt; margin-bottom:.0001pt; margin-left:0cm; text-align:justify"> </p> <img alt="infografika" data-entity-type="file" data-entity-uuid="172ad728-9a7a-4ec1-8481-f8abe946fd33" height="900" src="/sites/default/files/inline-images/GW170814-infographic-english.png" width="600" class="align-center" /><p style="margin-top:0cm; margin-right:-.05pt; margin-bottom:.0001pt; margin-left:0cm; text-align:justify"> </p> <p>A három detektor közös észlelése 2017. augusztus 14.-én magyar idő szerint 12 óra 30 perc 43 másodperckor történt. Azonban a jelek feldolgozásához több mint egy hónapra volt szüksége a kutatóknak. A megfigyelt gravitációs hullámok – amelyek a téridő fodrozódásai – két fekete lyuk összeolvadásának utolsó pillanataiban keletkeztek. A két fekete lyuk 31 és 25-szörös naptömegű volt, és 1,8 milliárd fényév távolságra  helyezkedtek el a Földtől az összeolvadásuk pillanatában. A két fekete lyuk összeolvadása során keletkezett forgó fekete lyuk tömege nagyjából 53-szorosa lehet a Napnak. Így megközelítőleg három naptömegnyi energia alakulhatott át gravitációs hullámokká az összeolvadás során.</p> <p> </p> <p align="center"><iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/I_88S8DWbcU" width="560"></iframe></p> <p>A LIGO-Virgo kollaboráció összeforrt az elmúlt évtizedben. A közös kollaborációs találkozók és a közösen végzett adatelemzés megerősítette a gravitációs hullálm közösséget. A megfigyelési időszakok ütemezése, amikor mindhárom detektor egyszerre üzemel, különösen fontos, hiszen ilyenkor van lehetőség a legtöbb tudományos eredményt kinyerni a berendezések eredményeiből. Ekkor jelentősen javul a forrás lokalizálhatósága, amely nagyon ígéretes a többcsatornás csillagászat jövője szempontjából is. A három detektorból álló hálózat további mérési eredményeit a LIGO-Virgo kollaboráció hamarosan bejelenti, az adatok feldolgozása hamarosan befejeződik.</p> <p>A VIRGO együttműködés</p> <p>Az együttműködést több mint 280 fizikus és mérnök alkotja 20 európai kutatócsoportból: hat a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) intézetéből Franciaországból, nyolc az Istituto Nazionale di Fisica Nucleare (INFN) intézetéből Olaszországból, kettő a Nikhef intézetből Hollandiából, egy az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból Magyarországon, a POLGRAV csoport Lengyelországból, a valenciai csoport Spanyolországból és az Európai Gravitációs Obszervatórium (EGO), ahol a VIRGO detektor is működik Pisa mellett Olaszországban.</p> <p>LIGO</p> <p>A LIGO-t az <a href="https://www.nsf.gov/"> NSF</a> támogatja és a <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37239&amp;Action=Follow+Link">Caltech</a> , valamint az <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37240&amp;Action=Follow+Link">MIT</a> egyetemek működtetik. Ez a két egyetem dolgozta ki a terveket és építette fel a detektort. A fejlesztett LIGO detektorok pénzügyi támogatását az NSF Németországgal közösen (<a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37238&amp;Action=Follow+Link">Max Planck Society</a>) biztosította, Anglia (<a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37237&amp;Action=Follow+Link">Science and Technology Facilities Council</a>) és Ausztrália (<a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37236&amp;Action=Follow+Link">Australian Research Council</a>) pedig jelentős kötelezettségvállalásokkal és hozzájárulásokkal segítette a projektet. A világ minden tájáról több mint 1200 kutató vesz rész a LIGO tudományos együttműködésben, amely magába foglalja a GEO kollaborációt is. A további partnerek listája megtalálható a <a href="http://mit.pr-optout.com/Tracking.aspx?Data=HHL%3d8158%3d4-%3eLCE9%3b4%3b8%3f%26SDG%3c90%3a.&amp;RE=MC&amp;RI=5328430&amp;Preview=False&amp;DistributionActionID=37231&amp;Action=Follow+Link">http://ligo.org/partners.php</a> oldalon.</p> <p>A VIRGO-LIGO együttműködés következő mérési  időszaka várhatóan 2018 őszén kezdődik meg.</p> <p>A VIRGO tudományos kollaboráció részese az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont, melynek kutatói a VIRGO adatainak a kiértékelésekben is részt vettek, részt vesznek. Intézetünk munkatársa, Vasúth Mátyás, jelenleg is Olaszországban tartózkodik, és ott volt a bejelentésen is.</p> <p style="margin-top:0cm; margin-right:-.05pt; margin-bottom:.0001pt; margin-left:0cm; text-align:justify"> </p> <img alt="VM" data-entity-type="file" data-entity-uuid="adb29415-8e9f-4473-941b-1cd9e206cd8d" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/Vas%C3%BAth%20Matyi.png" width="450" class="align-center" /><p style="margin-top:0cm; margin-right:-.05pt; margin-bottom:.0001pt; margin-left:0cm; text-align:justify"> </p> <p style="margin-top:0cm; margin-right:-.05pt; margin-bottom:.0001pt; margin-left:0cm; text-align:justify"> </p> <p style="margin-top:0cm; margin-right:-.05pt; margin-bottom:.0001pt; margin-left:0cm; text-align:justify"> </p> <p class="text-align-center" style="margin: 0cm -0.05pt 0.0001pt 0cm;">Vasúth Mátyás, az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,</p> <p class="text-align-center" style="margin: 0cm -0.05pt 0.0001pt 0cm;">Torinóban, a bejelentés helyszínén.</p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">cs, 09/28/2017 - 08:31</span> <div class="field field--name-field-csatolmany field--type-file field--label-above"> <div class="field__label">Csatolmány</div> <div class="field__items"> <div class="field__item"> <span class="file file--mime-application-vnd-openxmlformats-officedocument-wordprocessingml-document file--x-office-document"> <a href="https://wigner.mta.hu/sites/default/files/2017-09/GW170814_Virgo_v2_HUN%281%29.docx" type="application/vnd.openxmlformats-officedocument.wordprocessingml.document; length=63125" title="GW170814_Virgo_v2_HUN(1).docx">A sajtónyilatkozat magyar verziója</a></span> </div> </div> </div> Thu, 28 Sep 2017 06:31:00 +0000 Werovszky Veronika 754 at https://wigner.mta.hu Kiemelkedő hivatkozottságú cikkek kutatóinktól a 40 éves Optics Letters-ben https://wigner.mta.hu/hu/kiemelkedo-hivatkozottsagu-cikkek-kutatoinktol-40-eves-optics-letters-ben <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Kiemelkedő hivatkozottságú cikkek kutatóinktól a 40 éves Optics Letters-ben</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Kollégáink két cikkéről is megemlékezik a 40. születésnapját ünneplő Optics Letters, az Optical Society of America (OSA) legrangosabb folyóirata. Szipőcs Róbert és Ferencz Kárpát két cikke is szerepel a 100 legtöbbett hivatkozott Optics Letters cikk listáján, a 23. illetve a 87. helyen. A két cikk:</p> <p>"Compression of high-energy laser pulses below 5 fs" (M. Nisoli, S. De Silvestri, O. Svelto, R. Szipőcs, K. Ferencz, Ch. Spielmann, S. Sartania, and F. Krausz,) Opt. Lett. 22, 522-524 (1997) TOTAL CITES: 733</p> <p>„Chirped multilayer coatings for broadband dispersion control in femtosecond lasers (R. Szipőcs, Ch. Spielmann, F. Krausz, and K. Ferencz,) Opt. Lett. 19, 201-203 (1994), TOTAL CITES: 394</p> <p>A 100 legtöbbet hivatkozott Optics Letters cikk listája a következő honlapon érhető el:</p> <p><a href="https://www.osapublishing.org/ol40/most-cited-OL-papers.cfm">https://www.osapublishing.org/ol40/most-cited-OL-papers.cfm</a></p> <p>A cikkekben közölt tudományos eredmények – egyebek mellett - jelentősen hozzájárultak az ELI-ALPS, azaz a szegedi „szuperlézer” létrejöttéhez.</p> <p> „Ha annak idején (1996-ban) nem állítottuk volna elő azokat az 5 femtoszekundumnál rövidebb, nagyenergiájú lézerimpulzusokat Krausz Ferenc kollégám vezetésével a Bécsi Műszaki Egyetemen (TUW), akkor lehet, hogy ma nem lenne attoszekundomos lézerfizika, és „szuperlézer” sem Szegeden”- mesélte Szipőcs Róbert, az MTA Wigner FK tudományos főmunkatársa.</p> <p>A különlegesen rövid lézerimpulzusok előállításához azonban különleges tükrökre is szükség volt. „Ahhoz, hogy ezeket a nagy energiájú, ultrarövid lézerimpulzusokat elő tudjuk állítani, ahhoz mindenképpen szükség volt az általunk kifejlesztett nagy sávszélességű, speciális fázistulajdonságokkal rendelkező, ú.n. csörpölt (ang.: „chirped”) lézertükrökre”- folytatta Szipőcs Róbert.</p> <p>A cikkekben leírt munkák fontos mérföldkövek voltak az attoszekundumos lézerfizikához vezető úton, amihez természetesen sok más kolléga ötlete, munkája is kellett - többek között két Wigner SZFI-s kollégánk, Farkas Győző és Tóth Csaba magas-harmónikusok keltésére vonatkozó munkája.</p> <p>„Az izolált attoszekundumos lézerimpulzusok előállításához a hivatkozott Optics Letters cikkben leírt, erősített 5 fs-os lézerimpulzusokat még fázisstabilizálni is kellett: ez a munka elsősorban Theodor W. Hänsch nevéhez fűződik, aki ezért a munkájáért (az ú.n. optikai frekvenciafésű előállításáért) 2005-ben fizikai Nobel-díjat is kapott” –folytatta Szipőcs Róbert.</p> <p>Theodor W. Hänsch viszont nem kaphatta volna meg a Nobel-díjat a mi MTA Wigner FK-s kutatóink nélkül, hiszen a német kutató az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézetben kifejlesztett lézertükrök alkalmazásával építette meg a saját, fázisstabilizált lézerét, aminek spektruma tulajdonképpen maga az optikai frekvenciafésű.</p> <p>Szipőcs Róbert említett kutatási eredményeinek alkalmazásával többek között a femtoszekudumos lézerek a korábbinál lényegesen szélesebb hullámhossz tartományban lettek hangolhatóak, ami az orvosi, élettudományi területen alkalmazott, nemlineáris 3D mikroszkópiás képalkotásban is jelentős áttörést hozott.</p> <p>Az eredményhez ezúton is gratulálunk!</p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">cs, 09/21/2017 - 14:50</span> Thu, 21 Sep 2017 12:50:49 +0000 Werovszky Veronika 752 at https://wigner.mta.hu Új lehetőségek a számítástechnikában - ultranagy sebességű kapcsolók https://wigner.mta.hu/hu/uj-lehetosegek-szamitastechnikaban-ultranagy-sebessegu-kapcsolok <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Új lehetőségek a számítástechnikában - ultranagy sebességű kapcsolók</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><img alt="lézer" data-entity-type="file" data-entity-uuid="9227706d-b09d-445c-9256-0090b7680665" height="400" src="/sites/default/files/inline-images/l%C3%A9zer_vagott.jpg" width="900" class="align-center" /><p><br /> Új kutatások kezdődnek az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban. A kutatások olyan nanooptikai rendszerekkel és molekulákkal  folynak, melyek újfajta számítástechnikai rendszerek alapjaivá válhatnak. Ezekkel  az anyagi rendszerekkel a jelenlegi mikroelektronikai csúcstechnológiát több nagyságrenddel meghaladó kapcsolási sebességet is el lehet majd érni - a kutatók reményei szerint.</p> <p>„Egyrészt optikai nanoáramköröket, másrészt funkcionális molekulákat vizsgálunk, amelyek állapotai felhasználhatóak arra is, hogy kapcsolási funkciókat hajtsanak végre” –avat be a részletekbe Dombi Péter, az MTA Wigner FK tudományos főmunkatársa.</p> <img alt="sz" data-entity-type="file" data-entity-uuid="3b40d905-c004-473a-9df4-a086ed14909e" height="400" src="/sites/default/files/inline-images/20160715_Wigner_005web_szt.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>A nanoáramköröket így írta le a fény-anyag kölcsönhatási kutatásokkal foglalkozó csoport vezetője: „Az optikai nanoáramköröknél a fényt egy felületi hullámvezetőbe csatoljuk, majd egy  optikai nanocsomópontban valósítjuk meg  a kívánt kapcsolási funkciót.  Mivel optikai jelet kapcsolunk, felgyorsíthatjuk a folyamatokat. A projekt egyik célja, hogy nanooptikai tranzisztort hozzunk létre.”</p> <img alt="dombipeter" data-entity-type="file" data-entity-uuid="0b97baf7-abba-4a44-910a-269e44d175df" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/20160715_Wigner_010web_szt.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>A molekuláris rendszerek között vannak olyanok is, amelyeknek megváltoztathatjuk az állapotát külső behatással, például fénnyel. Így ezek a molekuláris rendszerek információ tárolására is képessé válnak. Az ilyen, átkapcsolható állapotú molekulák mérete egy nanométernél is kisebb, állapotukat egy pikoszekundumnál is gyorsabban változtathatják.</p> <p>„Szeretnénk olyan funkcionális molekulákat létrehozni, amelyek nem csak speciális körülmények között, hanem szobahőmérséklet közelében is képesek ilyen viselkedésre.” – mondta Vankó György, az MTA Wigner FK tudományos főmunkatársa.</p> <img alt="femto" data-entity-type="file" data-entity-uuid="8f4d32c7-a93f-4fc1-be46-7d41a2e0b0f7" height="400" src="/sites/default/files/inline-images/femto2_1.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>„A  különböző funkcionális molekuláknak sokszor nagyon hasonló a  fotofizikájuk, ám néhány paraméter  megváltoztatásával  döntően  meg  tudjuk  változtatni a  viselkedésüket. Potenciálisenergia-felszínük igen hasonló, és a működési módjukat az határozza meg, hogy melyik állapotukat tudjuk stabilizálni.  A működésük elemi részleteit feltárva új, a felhasználás szempontjából hatékonyabb molekulákat  fogunk tudni tervezni.” –folytatta a kutató.</p> <p>Ezen anyagi rendszerek kutatására azért van szükség, mert a számítástechnikában használt mikroelektronikai eszközök technológiája az utóbbi években elérte határait. Eddig a kapcsolás jellemző időtartama 100 pikoszekundum volt (a másodperc milliomodrészének tízezredrésze). Ahhoz, hogy ennél több nagyságrenddel gyorsabban lehessen logikai műveleteket végrehajtani, alapvetően új kapcsolási architektúrákat kell kidolgoznia a kutatóknak.</p> <img alt="kutat_lezer" data-entity-type="file" data-entity-uuid="263fde18-74aa-4526-80e0-6f625b460b4b" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/20160715_Wigner_016web_szt_0.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>„Az MTA Wigner FK  több kutatócsoportja is  foglalkozott már olyan kutatásokkal, amelyek a természet  leggyorsabb  jelenségeinek időben  bontott vizsgálatára  vonatkoztak. Ezeket az  alapkutatásokat szeretnénk most ezzel a  kooperációval nyitottá tenni  az   alkalmazások irányába is.”-mondta Dombi Péter.<br /><br /> Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban több kutatócsoportban,(köztük a Dombi Péter és Vankó György vezette Lendület-csoportokban) foglalkoztak eddig olyan anyagi rendszerekkel, melyekben adott volt a lehetőség, hogy molekuláris és/vagy nanooptikai szinten több nagyságrendet növeljék a kapcsolási sebességet. Ezekhez csatlakozott Földes István kutatócsoportja is.</p> <p>„A  pályázati támogatás lehetővé  teszi a kutatócsoportok olyan szoros együttműködését, amely az  ultragyors kapcsolók témakörében áttörést  eredményezhet.” –tértek ki a kutatók az együttműködés fontosságára.<br /><br /> Az MTA Wigner FK a kutatásaihoz 2017. júniusában 440,34 millió Ft támogatást nyert el az EU és a magyar kormány által közösen létrehozott Széchenyi 2020 program keretében. Így több, korszerű műszer beszerzésén túl 8-10 új kutatói álláshelyet is létre tud hozni a közeljövőben.</p> <p>„Bár a pályázati  időtartama  négy  év,  a létszámfejlesztés  fenntartását  ezen túl, még három évre  vállalja a kutatóközpont, tehát  összesen így kilenc évig vehetnek részt ezek az emberek a kutatásainkban.” –mondta Dombi Péter.</p> <p>A pályázati támogatás a létszámbővítésen kívül lehetővé teszi egy korszerű, Magyarországon egyedülálló, a tervezett kutatásokhoz optimális lézerrendszer beszerzését és a Wigner Fizikai Kutatóközpont több meglévő laboratóriumának műszeres továbbfejlesztését is. Az új kutatói álláshelyek létrehozásával pedig lehetőség nyílik a témában dolgozó legjobb fiatal magyar kutatókfelvételére és külföldön dolgozó kutatók hazahívására is.</p> <p> </p> <p>A projekt aloldala itt érhető el:</p> <p><a href="http://wigner.mta.hu/ultragyors/">http://wigner.mta.hu/ultragyors/</a></p> <p> </p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">p, 09/08/2017 - 09:59</span> Fri, 08 Sep 2017 07:59:09 +0000 Werovszky Veronika 746 at https://wigner.mta.hu Beindították a világ legerősebb lézerét https://wigner.mta.hu/hu/beinditottak-vilag-legerosebb-lezeret <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Beindították a világ legerősebb lézerét</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><img alt="Röntgenlézer" data-entity-type="file" data-entity-uuid="65e6928b-7c26-48c3-a5c5-9d679b14d144" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/6_1.jpg" width="900" class="align-center" /><p> </p> <p>Beindították a világ legerősebb röntgenlézerét Hamburgban, amely másodpercenként 27 ezer villanásra lesz képes. Egy-egy villanás ultrarövid időtartamú, néhány femtoszekundum hosszú.  A lézer a hagyományos röntgenforrásoknál egymilliárdszor fényesebb röntgenfelvillanást állít elő a 3,4 km hosszú föld alatti komplexumában.</p> <img alt="nagyfőnökök" data-entity-type="file" data-entity-uuid="1a8716c6-f976-4a5b-80ef-df537d89c3ad" height="600" src="/sites/default/files/inline-images/nagyfonokok%20k%C3%B6zeli_0.jpg" width="900" class="align-center" /><p><br /><br /><span style="white-space:nowrap">A tudósok abban bíznak, hogy az European XFEL-projekt új korszakot nyit a</span><br /> kutatásokban. A DESY kutatói szerint az XFEL segítségével korábban elképzelhetetlen hatékonysággal tárhatják fel a vírusok és sejtek molekuláris összetételét, háromdimenziós képeket készíthetnek a nanoszféráról, lefilmezhetik a kémiai reakciókat és tanulmányozhatják a bolygók mélyében lezajló folyamatokat.</p> <img alt="magyar csapat" data-entity-type="file" data-entity-uuid="e11a78c4-2ba5-4e68-a96f-89ae62061861" height="500" src="/sites/default/files/inline-images/XFEL_20170901b_Magyarok_0.jpg" width="900" class="align-center" /><p><br /><br /> A röntgenlézer létrehozásában 11 ország - Dánia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Svédország és Szlovákia vett részt. A létesítmény legelső használói között az MTA Wigner FK két kutatója is ott lesz.</p> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/hu/user/171" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">Werovszky Veronika</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">h, 09/04/2017 - 13:43</span> Mon, 04 Sep 2017 11:43:03 +0000 Werovszky Veronika 741 at https://wigner.mta.hu